Élőhalottak.
Egy legendáról van szó, ezt leszögezhetjük, mégha a történetük “csak” 1997-re nyúlik is vissza, amikor is a Shredded Corpse nevű bandából William “Rocky” Gray, és David Sroczynski kiválva megalapította a Soul Embraced-et. Azóta Rocky Gray annyi bandába játszott már (és játszik is jópárban még mindig), hogy felsorolni is fárasztó (Living Sacrifice, Evanescence, 3 For Sorrow, csak hogy a legnagyobbakat említsük). A reunion-ok korát éljük, így a 2003-ban a Solid State által kiadott Immune után a Soul Embraced is feltámadt hamvaiból, hogy leszakajtsa az arcokat a helyéről.
A kicsit megtévesztő akusztikus nyitány után (melyről hirtelen a Becoming The Archetype hangulatos átvezetői jutottak eszembe), belecsapnak a lecsóba, és háromnegyed órányi death-es hörgést-morgást, zúzást kapunk (kivéve az In Memoryt, melyről szintén a BTA jobb akusztikus pillanatai ugrottak be). És azt hiszem itt be is fejezhetném az írást, mert többet úgysem lehet elmondani a Dead Alive-ról. Amit vállal, azt biztosan hozza, nincsenek kiugró teljesítmények, egy korrekt túrás az egész, nem arra hivatott, hogy nyári slágerként a strandon dúdolgassuk, hanem hogy a “metááál” pillanatainkban felpörgessen (netalántán lenyugtasson). Chad Moore vokálja nem különösképp erős, ahogy írtam, inkább morgás ez, mint hörgés, sőt még meg is énekeltetik két számban (bár lehet Rocky énekel), ami szerintem egyáltalán nem hiányzott, bár nem ront az összképen.
Ha ez a lemez mondjuk 10 éve jön ki, biztos hatalmas áttörésként, vagy alaplemezként emlegetnék, most azonban csak egy közepes teljesítményű death metal/deathcore keverékként tudok rátekinteni, legendás tagokkal a soraiban. Igaz, a nemsokára megjelenő szintén Solid State-es The Famine-t már csak így látatlanba is alázza. Keresztény fronton nem állunk túl fényesen a death színteret figyelembe véve, úgyhogy én ezt a lemezt is ajánlom minden keményebb keró zenéért rajongónak. Egy délutáni feszültséglevezetésre tökéletes, sokszori hallgatást viszont nem érdemel.
És még egy kis érdekesség ide a végére: Az Evanescence “Tourniquet” című dala egy Soul Embraced dal feldolgozása, melynek címe: “My tourniquet”. \m/
Pont: 7/10
Myspace
10 hozzászólás
Hozzászólások RSS TrackBack Identifier URI
Szólj hozzá
Nem gondoltam volna hogy írsz róla. :D Egyébként én csak ezt ismerem tőlük és tényleg jó kis anyag lett, a többit is be kell majd szereznem.
Én se :D Csak hirtelen ők jutottak eszembe, gondoltam azért pár sort megérdemelnek, már a múltjukat is figyelembe véve. :)
engem kiráz a hideg a boritotol.
hmmm, sztem fincsi
mmint a lemez, a borító nekem se tetszik :D
Nagyon megszerettem ezt az albumot. Vasárnap óta vagy 6-7x ment le végig. ^^ Jó ezt az ordítást hallgatni, főleg így hogy már egy kicsit Jimmy Ryan hiányom van… :DDD A Trenches lemez jöhetne már Jimmyvel az élen… Rendesen éhes vagyok azok után demok után. http://www.myspace.com/trenches
Bocsi a sokszoros postért, de a linket sikerült eltolnom: http://www.myspace.com/trenchesofficial
Na ha mégegyszer beszólsz a linkelési hibáim miatt, elmegyek hozzátok fogtündéresdit játszani. :D
:D De nem, mert én leenőrzöm magam, csak most siettem, és ráadásul ki se tudom szerkezteni mint te :P gyere kimehetünk a hóra :P :D
Annyira jó ez az album. ^^ :D Nem számítottam rá hogy ilyen kedvenc lesz, megnézem már majd régebbi alkotásaikat is. :)