Since October – This Is My Heart

Meglepetééés. Jó lemez a Tooth And Nailtől!

“A mai zenei iparnak szüksége van őszinte hangokra. A Since October This Is My Heart lemeze pontosan ezt adja. Ez nem egy újabb powerpop hangzásba csomagolt cirkuszi parádé, hanem egy remekül összeválogatott kemény rocklemez, aminek a célja, hogy megérintse a szíveket. Ben Graham énekes szerint: “Ez csak rock’n'roll, de az életem része is egyben. Szeretjük a szép melódiákat, a kemény üvöltést a zenébe. Ezek vagyunk mi. A dalszövegeink elszántságról, reményről és megváltásról szólnak, amivel minden embert szeretnénk elérni, bátorítani egy lépés megtételére.”

Utólag is bocsánat az ilyen marketing szagú kezdésekért, de valamivel ugye ki kell töltenem a rendelkezésre álló helyet. A fenti szösszenet nem az én véleményem volt, hanem magukat ajánlgatják a tagok ilymódon, egy kicsit szombati piac-szagot hagyva maguk után (“mosvegyék meg nagyon óccsó minőségi bőr gumicsizma”). Persze ha komolyan gondolják, akkor semmi gond nincs ezzel, mert egyébként nem rossz ez a lemez. Talán a Pillar cikknél említettem, hogy úgy látszik az ilyesmi zenei stílus csak a keresztény bandáknak fekszik igazán. Mármint ez a kicsit nu-metál utóízű, alternatív paraszt rock. Ami persze nem sértés, hiszen a Disciple is valami hasonlót csinál, ők pedig nagyon csak ott vannak a kedvenceim közt. Nem döbbentem nagyot akkor sem, amikor megláttam, kikkel turnéztak eddig a legtöbbet: Disciple, Pillar, Decyfer Down, Seventh Day Slumber. Kb ez a négy banda tökéletesen körbeírja a zenei mivoltukat. Jóó mélyre hangolt riffelgetés, Ben Graham sablonrekedtsége, minimális ordítgatás, néhol akusztikus betétek. A dallamok szinte mindehol rendben vannak, pedig eleinte nem nagyon tetszett a banda, de egész pofás lemezt dobtak össze. A szövegeik meg tényleg értelmesek, a Disaster-ben pl. megköszöni Istennek az akadályokat, a könnyeket, és a fájdalmakat, amiket maga mögött hagyva erősebb emberré válhat.

Úgyhogy érdemes a nagy dömpingbe egy kis időt szakítani rájuk, mert stílusában egy közepes, amúgy pedig egy igencsak erős albumot dobtak össze Since October-ék, ezzel is sikerült egy kicsit a Tooth And Nail csorbuló (vagy már teljesen elcsorbult) hírnevét egy kicsit kifényezni. A Jesusfreakhideout kettő pontot adott nékik az ötből, a “hát ez de ismerős” effektus miatt. Ezt csak azért említem meg, mert ebben igazuk van, kicsit összelopott zene ez (a négy említett bandától), de attól még simán élvezhető. És JFH véleményére amúgy sem szabad adni, mert a Destroy The Runner-t szintén kettesre, az a Dream Too Late-et meg 4,5/5-re osztályozta, hmpf.

Pont: 8,5/10

Első klippjük a “Disaster”-re, érdemes lecsekkolni

2 hozzászólás

  1. Hát a JFH nál tényleg vannak durva pontozások, Kiváncsi vagyok a háttérben neme piszkos ügyek vannak… Mondjuk a DTR-el egyetértek mert már lassan menekülök ha meghallom azt az új lemezt, dehát pff, DTLnek 4,5 pontot adni??????? Az első számot nem tudtam végighallgatni annnyira rossz, a többibe már csak tekergettem és hajítottam is kifele a lomtárba.

  2. No eljutottam eddig a lemezig is :))) Valóban egy jóra sikerült példány, aki szereti a Disciplet, Pillart vagy ilyesmi zenét az feltétlen nézzen utána.


Hozzászólások RSS TrackBack Identifier URI

Szólj hozzá