2008 első tízpontos lemeze.
A kilenc éve pályán lévő Kutless Oregonból indult, Call Box fedőnév alatt, 2002-ben, az első nagylemez kiadása előtt változott a nevük Kutless-re (a Pál levele a rómaikhoz 6:23 alapján), és azóta a BEC Recordings sorait erősítik. Mondhatni a leghíresebb banda a kiadó kínálatából, és szerintem felesleges az okokat ecsetelnem. Míg az első két Kutless lemez egy kicsit nehezen emészthető modern rock volt (ezt egyáltalán nem negatívumként említem), addig az újabbak már elsőre leülepedtek, és szinte végtelen ciklusba beleégtek a hallójáratokba. Az összes lemezük zseniális, erősen gondolkoznom kéne, ha még egy bandát kellene mondanom, akiknek 5 lemezük folyamatosan hoz egy iszonyat magas színvonalat.
És ezzel le is lőttem a poént, mert hogy ez az új lemez is valami eszméletlen profi cucc, talán a legjobb Kutless album az összes közül. Az még hagyján, hogy a dalok egytől-egyig hibátlanok, de ezt még egy olyan letisztult hangzással fejelték meg, hogy a sűrű pislogás közt a zenére se tudtam rendesen odafigyelni eleinte. A dob, a gitárok, az ének, és a vonósok (saját vonószenekart szerződtetek a lemezhez!) olyan tökéletes arányban lettek felkeverve, hogy én már most odaadom a díjat a lemez producerének az “Év legjobb lemezhangzása” címen. A Hearts Of The Innocent-hez képest (meg a Strong Towerhez is) jóval keményebbek lettek a dalok, persze itt is akadnak lassabb számok, amik tökéletes időpontokban törik meg a lemezt. Nem is mondanám megtörésnek, mert teljesen beleillenek a lemez-szerkezetébe. A gitárok mintha nem lennének annyira lehangolva, ezért mégjobban elveszik az előző lemezeken kicsit erőltetettnek érződő “alternkodás”. A szenvedélyes dalszövegek erőt adnak, nem lettek túlvariálva, nyíltak, őszinték, és ahogy a nyitódalban éneklik, a zene mellett az üzenet is legalább annyira fontos.
Egyszerűen nem tudom mibe kössek bele. Egy pár napja hallgatom csak (igaz, legalább 30x lepörgött már), de nem találok fogódzkodót ilyen téren. Jon Micah Sumrallnak hihetetlen jó a hangja, és ezt maximálisan ki is használja a tökéletes (hanyadjára írom?) énekdallamokban. A lemez hosszát is pont eltalálták, a 40 perces szeretetcsomag 13 dala tág végletek közt játszik egy-egy szám hosszával. Na jó, egy hibát azért találok, ha előveszem a nagyon szőrösszívű énemet, az utolsó két szám egy kicsit lassabb, és ez talán lelohasztja a végére az amúgy nagyon lendületes kis rock albumot. De ez annyira nem is baj, mert annyira jó dalok azok is, hogy nem lehet ezt hibának beszámítani. A The Feeling, vagy a The Loud refrénje kb. az év legjobb dolgai, vagy a címadó dal is úgy komplette egy csoda, hogy a Promise You vonósairól már ne is beszéljek.
Ez bezony bárhonnan is nézem, 10 pontos lemez. Számítottam rá, hogy jó lesz, de hogy töltelékdalok nélkül tolnak a képembe egy egész adagnyi slágerkorongot, azt csak a legmerészebb álmaimban… Nah jólvan, befogtam, ezt mindenkinek hallania kell, aki szereti ha a zenében van gitár. Vagy az se kell hozzá. Egyszerűen, ha szereti a zenét. Nem ordítok “év lemezét” (túl sok ínyencség jön még ahhoz idén), de hogy top 5-ös lesz 2008-ban, az tuti. Kötelező.
Pont: 10/10
17 hozzászólás
Hozzászólások RSS TrackBack Identifier URI
Szólj hozzá
Tény, hogy nem rossz lemez, de én már kicsit ilyen ősrock feelinget érzek a hallgatása közben. Van 1-2 j szám, de azért mást vártam az előző albumokhoz képest.
Ősrock? :O Ez kéretik kifejteni :D
igen, az alap rock, ami régen volt menő. Most már azért kicsit változott a stílus, hiába, hogy rock, sztem.
Ja értem, szerintem nem gond egyébként, ha egy kicsit keverik a modern és az “ős”rockot (lásd pl. új Dead Poetic, vagy a Normal Like You), de mondjuk ennél a lemeznél ezt nem nagyon éreztem.
mielőtt kijött az album volt a két szám amit meglehetett hallgatni myspace-en : a feeling meg a complete…és ezeket hallva én is nagyon megörültem, és itt volt a gondom ugyanis magasra tettem a mércét , jobbat vártam úgy egészében az albumtól , persze nem azt mondom hogy nem teccik ,mert vannak nagyon jó számok rajta mint például a :
to know that you’re alive, nah ez a szám ez úgy jó ahogy van szerintem tökéletes :D
a feeling ,meg a complete és a dying to become ami még nagyon nagy szám…
én egy 8.7-et adnék rá
Huh. Ennyit tudok mondani első hallgatás után az extázis alatt. Nem ezt vártam tőlük, rosszabbat… (milyen gonosz vagyok :D) Iszonyatosan megleptek. Brutál jó album lett. Kellett ez a kis hardosodás, az ordítások is nagyon bejönnek, mindig kicsit beleborzongok :))), nameg ennek a gyereknek sztem 70 évesen is ilyen jó hangja lesz. Kiváncsi lennék egy hardcore mellékprojektre, legalább ilyen nyílt szövegekkel. :DDD Ja és igen, a vonósak, mindig is szerettem ha visznek ilyesmi színt a rockba, akárcsak a Skilletre is gondolva, nagyon jól belevitték, még talán picit több is mehetett volna. :) Nálam így elsőre a The Rescue, Promise You páros viszi a bestet, de szerintem ezen a lemezen mindenki talál magának kedvére valót. Az utolsó 2 számot meg jól tetted h végül nem fikáztad le mer be is szóltam volna :P :D Ez a “szeretetcsomag” dolog tetszett xD Csillag, szerintem hallgasd még egy picit nem lehet mindig minden rózsaszín ;) (gondolva itt a keménységre, de egyébként nem éreztem semmi ősi dolgot benne :)) kicsit hosszú lettem? bocsesz :) leírtam ugyanazt mint Balázs máshogy :D
Jah. Röviden az előző hsz-em: 10/10 xD
Nah, örülök, hogy neked is ennyire tetszik :D
Nincs vita, 10 pontos lemez. Nálam ott mozog a Skillet szintjén.
hát nem tudom ,azért ezt a zenét le ősrockozni.
ez a modern rock kategóriába sorolható mind hangzásilag mind hangszerelésileg.
ősrocknak inkább ilyeneket mondanak mint bee gees,duran duran,deep purple…
gondolom ilyen 13-16 évesek ősrockozták le akiknek az értelmetlenül ordibálos core szerű kiadások jelentik a zenét.hát ha lenne kis zenei intelligenciátok rájönnétek hogy azok nullák.
“hát ha lenne kis zenei intelligenciátok”. köszi a bókot.;D
Flash, lehet valaki ebben az értelmetlen ordibálásban több értelmet talál mint az általad hallgatott feltételezem lightosabb zenékben. Nem értem miért kell ezzel kötekedni. Nem értem hogy jött ez ahhoz h “leősrockozta”, sőt nem is egészen leősrockozta, csak azt írta hogy kicsit ősrock feelinget érez a hallgatásakor. Mellesleg abban igazad van h ez egyáltalán nem ősrock. Csak egy pöppet vadabb mint az előző album.
el kéne érni hogy végre ők(a másik kedvenc a Red) is tiszteletét tegye magyarországon,necsak a jézus szeretlek téged tipusú hegyidal zenekarok amik elég egysíkúvá teszik keresztény könnyüzenét.
Egyetértek, nagyon.
sőt emellett valahogy az az érzésem erről az albumról mintha egy koncepcióalbum lenne.
A sleeping city-nek egyértelmű folytatása a To Know that your alive szám,
amből nagyszerűen következik a the desease & the cure szám
vagy a guiding me home után is fantasztikusan odaillő szám az overcoming me,
és hát az i do not belong előzőnek kiváló folytatása.
Szóval ez az album azért is dicséretet érdemel,mert nem csak tökéletes számok találhatóak rajta,de úgy illenek egymáshoz.
Eltérőek természetesen,mégis egy egységet alkot az album.
Mikor berakom a lemezt a lejátszóba észre sem veszem és már vége az albumnak,annyira jól összeillenek a számok.bravo.
egyetértek!!! A Kutless és a Red :D ez a két zenekar kéne M.o.ra :D de minnél gyorsabban…. nagyon jóóóók mind a 2en :D
wow :o wikipedia barátunk szerint október 20-án új lemezük jön ki ” It Is Well ” címmel…